A történet: 2. világháború, Londonból a gyerekeket elküldik vidékre a háború elől. A Pevensie testvérek egy idős professzor hatalmas házába kerülnek, ahol az egyik szobában találnak egy ruhásszekrényt, ami egy másik világba, Narniába nyílik, ahol kalandok sora várja a gyerekeket.

Harry Gregson-Williams egyik legjobban sikerült műve (a Shrek, Csibefutam és Közellenség mellett). Jelölték a Golden Globe Legjobb Filmzene kategóriában is. Ez a filmzene valóban rendesen össze van rakva.

A track lista:

1. The Blitz, 1940 – 2:32
2. Evacuating London – 3:38
3. The Wardrobe – 2:54
4. Lucy Meets Mr. Tumnus – 4:10
5. A Narnia Lullaby – 1:12
6. The White Witch – 5:30
7. From Western Woods to Beaversdam – 3:34
8. Father Christmas – 3:20
9. To Aslan's Camp – 3:12
10. Knighting Peter – 3:48
11. The Stone Table – 8:06
12. The Battle – 7:08
13. Only the Beginning of the Adventure – 5:32
14. Can't Take It In (Imogen Heap) – 4:42
15. Wunderkind (Alanis Morissette) – 5:19
16. Winter Light (Tim Finn) – 4:13
17. Where (Lisbeth Scott) – 1:54

A filmzene egy gyermekmesének méltó aláfestés: csodálatos, titokzatos, kedvesen sejtelmes, helyenként izgalmas.

A film eleje és a The Blitz, 1940 hangulata akár egy háborús film kezdete is lehetne. A néző azon gondolkozik nem-e ment rossz terembe... Kellemes hangzás, halljuk a repülőgépek jobbra-balra repkedését, és azt a kimondhatatlan pánikot.

Evacuating London: A következő jelenetben a gyerekeket elküldik a szülők a háború elől. Ehhez természetesen egy szomorkás aláfestőzene jár, de a track vége felé a vonatúton már bizony elkezd kibontakozni a filmzene, ekkor már sejthető, hogy itt olyan dolgok fognak történni, amit érdemes hallani. Egyébként itt jegyezném meg, hogy a film a gyerekek elküldésével nem nagyon tud mit kezdeni. A könyv ezt csak pár sorban említi, viszont a film perceken keresztül taglalja az elszakadás szomorúságát, ami persze nem lenne baj, de a film végén nincs (!) egymásra találás. Ez milyen már!

The Narnia Lullaby:

Ebben a filmzenében megvan mindenkinek a saját témája. Persze ez így van rendben, de a zeneszerző ezeket itt tényleg rendesen kidolgozta. A gyerekek rátalálnak a szerkényre (The Wardrobe), mely egy másik világba nyílik (Narnia téma). Majd Lucy találkozik Tumnus-szal, kedves megszeppent zene, majd kialakul a Tumnus téma.
Az A Narnia Lullaby egy igazán (talán kicsit kilógó) utalás a narniai kultúrára, szinte várjuk a faun Bartókot, hogy lejegyezze.
Edmund megismerkedik a Fehér Boszorkánnyal (The White Witch), majd némi menekülés után még a télapóval is találkozunk.
Úton Aslan táborába kerül sor az első harcos jelenetre, amikor is először halljuk a filmzene hősies témáját: rézfúvósok dominanciája, vonós aláfestés, megtűzdelve pergődob+cintányérral. Majd egy líraibb rész vonósokra támaszkodva. Innen a zene csak fokozódik. Kiemelendő a The Stone Table, ahol a gonoszok javára beírunk egy pontot, itt a zene és a vásznon látható szörnyek alakja talán túl ijesztő egy gyerekfilmhez.

To Aslan's Camp:

A zene tetőfoka a The Battle 7 perces zenéje, mely a csatajelenet aláfestéséért felel. Mondanom sem kell, dobok!!! Kitűnő munka.

The Battle:

És a lezárás (Only The Beginning Of The Adventure) is kellemes, rejtelmes, visszavágyódó, a Narnia témát fel-felidézve.
A stáblista alatt kifejezetten kellemes nótákat hallunk (hallunk? vagy már úton vagyunk kifelé a moziból?). Érdemes ezeket is meghallgatni, persze ezeket inkább a rádiónak és a Legjobb dal várományosának szánják.

Technikai izék és bigyók: A hangzás szép. A tér rendben van. Dübörög ahol kell, és misztikusan csilingel amikor a kedvenc meséket idézzük fel a gyermekkorunkból.

Értékelés: A zene remek, bennünket is elvisz Narniába.

8/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.